ÜDVÖZÖLJÜK AZ
ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA

CENTENÁRIUMI HONLAPJÁN!

IGAZGATÓK - TANÁROK

 kőröshegyi Kissházy Béla 1912-1936

Okleveles gépészmérnök, kasssai felsőipariskolai tanár, iskolánk első igazgatója. Kőröshegyi Kissházy Béla 1912. szeptember 1-jétől szervezte meg tanintézetünket. Az oktatás a Magyar Királyi Állami Fémipiari Szakiskolában 1912. október 2-án indult a Csabai kapu 17. szám alatti Dianovszky-féle bérházban. Az első tanévben 52 rendes [nappali tagozatos] fémipari tanulója volt iskolánknak. A képzés a negyedik évfolyam elvégzése után vizsgával zárult, melyen a tanulók írásbeli, rajzbeli és műhelygyakorlati tudását mérték fel. A végbizonyítvány megszerzését követően a tanulók munkakönyvet válthattak, és kétévi segédkedés után önálló iparűzésre váltak jogosulttá a gép-, épület-, műlakatos és kovács szakmákban. A képzés az első tanévben különböző iparos továbbképző tanfolyammal bővült, ahol 289 hallgató tanulhatott A következő tanévre kinőttük első épületünket, ezért a kereskedelmi miniszter egy, az ipariskola céljainak mindenben megfelelő modern épület építési terveit készíttette el, mely a város által biztosított Soltész Nagy Kálmán utcai 4000 négyszögöles épült volna fel. A terv megvalósulását az I. világháború kitörése akadályozta meg. Az első világháború idején Kissházy Béla szükségesnek látta, hogy az általa összegyűjtött adományokból internátust és menzát létesítsen, melynek irányítását az igazgatónk felesége vállalta magára. A háború, a forradalmak, a trianoni béke és a 20-as évek elejének gazdasági nehézségei után, 1924 tavaszán Schodits Pál, a budapesti Felső Építő Ipariskola igazgatójának tervei szerint Árva Pál miskolci műépítész végre megkezdte az építkezést a Soltész Nagy Kálmán utca 4. számú telken. 1925 őszére készült el az egyemeletes műhelyépület, ahol kezdetben az ideiglenesen berendezett tantermekben az elméleti órákat is tartották. 1927 májusára készült el a kétemeletes főépület, melynek második emeletén egy 52 férőhelyes internátust is kialakítottak. Az 1923/24-es tanévtől az iskola fokozatosan 3 évfolyamos lett, az utolsó 4 évfolyamosok 1926-ban végeztek. 1926-tól a képzés faipari szakkal is bővült, ettől kezdve intézményünk hivatalos neve: Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola. 1936-ban vonult nyugdíjba kőröshegyi Kissházy Béla, iskolánk alapítója, megteremtője, aki 24 éven át vezette az intézményt. Az új igazgató vitéz Pataky Tivadar gépészmérnök, korábbi műhelyfőnök lett.

vitéz Pataky Tivadar 1936-1944

Okleveles gépészmérnök, 1925-től állami ipariskolai tanár. 1926-tól tanított iskolánkban, 1928-tól a fémipari műhely főnöke volt. Vitéz Pataky Tivadar 1936. február 1-én vette át a nyugalomba vonult kőröshegyi Kissházy Bélától az igazgatói teendőket. Ezt megelőzően, 1935-ben irányításával készült el iskolánk műhelyében az a Jacobs-féle vitorlázó repülőgép, amellyel iskolánk későbbi igazgatója beírta nevét a magyar repülés történetébe. Az 1937/38-as tanévben ünnepelte intézetünk a 25 éves fennállását. A faipari szakon 43, a fémipari szakon 103 fő tanult (köztük Kopácsi Sándor, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Budapest rendőrfőkapitányaként a felkelők oldalára állt). A tanulmányi idő mindkét szakon 3-3 év volt. Az iskola elvégzése után munkakönyvet válthattak a diákok, majd egyévi gyakorlat teljesítésével mesterségüket önállóan is gyakorolhatták. A jubileumi tanévben az iskola 7-féle tanfolyamot indított. 1937 decemberében jött létre intézetünk első iskolai sportköre, amelynek 1944-ig tiszteletbeli elnöke volt vitéz Pataky Tivadar. 1939-ben iskolánk tanulóiból alakult meg az "ifjúsági tisztikar", mely a mai diákönkormányzatnak megfelelő szervezet lehetett. 1941. június 6-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium intézményünket Magyar Királyi Állami Gépipari Középiskola néven középiskolává minősítette. Miután a következő két tanévben jóformán csak a középiskolai tagozatra jelentkeztek tanulók, a fa- és fémipari szakiskola 1944-ben megszűnt. Az iskolába a középiskola [8 osztályos gimnázium, polgári iskola] negyedik osztályának, később az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után lehetett beiratkozni felvételi alkalmassági és orvosi vizsga alapján. A tanulók a negyedik év elvégzése után érettségi, illetve képesítő vizsgát tettek. 1942-ben indult el a felnőttek képzése két gépipari középiskolai osztállyal. 1944 őszén Hajós Gyula lett az iskolánk megbízott igazgatója. Vitéz Pataky Tivadart 1945 végén az iparügyi miniszter Székesfehérvárra helyezte át, az ottani iskola igazgatásával bízta meg.

Hajós Gyula 1944-1951

Okleveles gépészmérnök, 1928-tól tanított iskolánkban, 1936 szeptemberétől a fémipari műhely főnöke volt.
Hajós Gyula 1944 őszén lett az intézet megbízott igazgatója. Iskolánk történetének legnehezebb időszakát, az 1944/45-ös tanévet már Hajós Gyula vezetésével vészelte át. A háború, a katonai bevonulás miatt előállott tanárhiány, a vidéki tanulók elmaradása megnehezítették a tanítási munka végzését. Végül október végén a sűrű légitámadások miatt meg kellett szüntetni az oktatást. 1944 decemberétől előbb katonai szállás, majd kórház céljára foglalták le a szovjet csapatok iskolánk épületét.
1944. december 12-én, Miskolcon elsőként, Hajós Gyula megkezdte az intézet újjászervezését. 1945 márciusában azonban a szovjetek hontalanná tették iskolánkat, így megkezdődött a két évig tartó vándorlás korszaka. A megbízott igazgató saját lakásában alakította ki az igazgatói-titkársági szobát. Az elméleti oktatás a Tízeshonvéd utca 68. sz. alatti bérházban, valamint a Bársony János utcai elemi iskolában és óvodában nyert elhelyezést. A műhelygyakorlati oktatásnak néhány miskolci gyár adott otthont.
1945 márciusában végre érettségi vizsgát tehetett - január 5. helyett - iskolánk első középiskolai osztálya.
1945. december 28-án az Iparügyi Minisztérium rendeletével Hajós Gyulát igazgatóvá nevezték ki.
1946-ban a Szent István úti iskolában, majd a Fráter György Katolikus Gimnázium tantermeiben folyt tovább az elméleti oktatás.
1947. január 12-én, ha romos állapotban is, de visszakaptuk iskolánk épületeit, így az 1947-48. tanév a második honalapítás jegyében kezdődött, hiszen mindent újjá kellett építeni, mindent pótolni kellett.
1947. augusztus 19-én Általános Gépészeti Műszaki Középiskola lett az új nevünk. Ősszel megnyílhatott az iskola tanulóotthona 29 bentlakó tanulóval.
1949-től iskolánk neve Miskolci 9. számú Állami Vas-, Fém-, Gépipari Gimnáziumra változott. 1950-ben 12. számú, majd az 1951-52. tanévtől 13. számú Általános Gépipari Technikum néven működtünk tovább.
Az 1950/51-es tanévben jött létre iskolánkban a gépipari technikum mellett egy új szakiskola, a villamosipari technikum.
1951. június 10-én felmentették Hajós Gyulát a 12. sz. Általános Gépipari Technikum vezetése alól, és az iskolánkból akkor kiváló villamosipari technikum vezetésével bízták meg. Az új igazgató Ablonczy József lett.

Ablonczy József 1951-1970

Okleveles gépészmérnök, előbb a Ganz Vagon- és Gépgyár mérnökeként dolgozott. 1938-tól tanára, majd műhelyfőnöke lett a kassai felsőipariskolának. 1941-ben a székesfehérvári gépipari középiskolához került, 1947-ben helyezték át iskolánkba.
Ablonczy Józsefet 1951 nyarán, Hajós Gyula távozása után nevezték ki intézetünk igazgatójává.
Igazgatása alatt a megemelkedett tanulói létszám miatt az iskola folyamatos helyhiánnyal küzdött, azonban a felettes hatóságok iskolánkat külső építkezéssel nem bővítették, így belső átalakítási munkálatokkal kellett a szükséges tantermeket biztosítani. Az alagsortól a padlásig jóformán minden talpalatnyi helyen oktatás folyt.
A testi nevelés is nehézségekbe ütközött, hiszen iskolánkkal együtt eredetileg nem épült tornaterem. A rendszeres testnevelés biztosítása érdekében a műhelyépület I. emeleti déli szárnyán ideiglenesen tornatermet hoztak létre.
1954-ben az iskola saját erejéből készített kúpoló-kemencéjével üzembe helyezte a tanműhely öntödéjét.
Az intézményünkben folyó oktatás és nevelés korabeli színvonalát jelzi, hogy 1954-55. tanévben elnyertük az ország legjobb technikuma részére alapított vándorzászlót.
1955. október 26-án az iskolánk hivatalos elnevezése Zalka Máté Általános Gépipari Technikum lett. Intézetünkben ekkor a nappali tagozaton általános gépipari és gépgyártás-technológiai szakon indítottunk évfolyamokat.
1959-ben avathatta fel Ablonczy József az új transzformátorházat, két alagsori tantermet, egy tágas rajztermet és a mai napig is létező első emeleti dísztermet.
Az 1961/62-ben, az iskola 50 éves jubileumi évében már 1215 nappali, esti és levelező tanulója volt iskolánknak. Ekkor készült el a főépület és a műhelyépület teljes rekonstrukciója, s került kialakításra a technológia- és géptan-laboratórium.
A hatvanas években indult el a budapesti Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kihelyezett tagozataként két évtizedig működő üzemmérnökképzés.
1969-ben iskolánk neve Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskolára változott.

1970 őszén, 61 évesen nyugállományba vonult Ablonczy József igazgató. Helyét dr. Kálmán András vette át.

Dr. Kálmán András 1970-1991

Okleveles gépészmérnök, műszaki tanár. 1952-től tanított iskolánkban.
 
Dr. Kálmán András 1970 őszén lett iskolánk igazgatója. Igazgatói tevékenységének két évtizedében nagy gondot fordított az iskola bővítésére, hiszen az egyre növekvő tanulói létszámot az eredeti épületekben már nem lehetett elhelyezni.
Az 1970-es évek közepéig átépítésre került az igazgatói és hivatali rész, új műszaki laboratóriumok létesültek, megtörtént a tantermi bútorzatok teljes cseréje. 1973-ban elkészült a tornaterem, majd két év múlva a műhelyépület tetőterében gépészklub, könyvtár, tanfolyami tantermek létesültek.
A hetvenes évek második felében áttértünk a gáztüzelésű fűtésre, a főépület tetőterében egy audiovizuális terem létesült, megtörtént a főépület és a műhelyépület teljes homlokzat felújítása.
1979-ben, felismerve a számítástechnika jövőjét, kialakításra került egy számítástechnika laboratórium. 1980-ban helyezték üzembe az első CNC-vezérlésű esztergát, 1983 és 1985 között létrejött egy CNC-oktató laboratórium.
Az 1986/87-es tanévben nagy ünnepségsorozat keretében ünnepeltük meg a 75. jubileumi tanévünket. Az ünnep fényét emelte, hogy végre felépült az új, a főépülethez csatlakozó 500 m2-es alapterületű iskolaszárny.
A nyolcvanas évek közepétől iskolánkban előtérbe került a kutató-fejlesztő munka. E területen komoly eredmények születtek: UNICOMP interfész és számítógép, a DÁVID néven ismertté vált CNC-oktatóeszterga, elektronikus és pneumatikus oktatórobotok, PLC-vezérlésű fúró-célgép, számítógép-vezérlésű megmunkáló-mérő-értékelő egység, rugalmas gyártórendszer ipari és oktató változatban.
1990-ben az iskolánk felvette a Miskolci Gépipari Műszaki Középiskola nevet. (1993. október 23-án került sor az Andrássy Gyula Műszaki Középiskola név felvételére.)
A nyolcvanas évek végén a számítástechnika alkalmazása egyre nagyobb részt követelt az oktatásból, ezért 1990-ben a főépület tetőterében három számítástechnikai laboratórium kialakítása vált szükségessé.
 
1991 júniusában dr. Kálmán András 21 éves dinamikus igazgatói munkássága után nyugdíjba vonult, az új igazgató Mihalik László mérnöktanár lett.

Mihalik lászló 1991-2011

1984-től tagja a Gépipari Tudományos Egyesületnek. A szervezetben végzett munkája elismeréseként 2000-ben Bánki Donát díjban részesült, 2005-től a GTE Országos Elnökségének tagja.

1990-ben igazgatóhelyettesként aktívan működött közre a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesület megalapításában. Iskolánk alapító tagja az MHtE-nek. Mihalik László vezetése alatt intézményünk MHtE tanúsított képző, vizsga és minősítő bázisának felszereltsége folyamatosan korszerűsödött, így a régió meghatározó hegesztő képzője lett. Igazgató úr folyamatosan részt vesz az MHtE rendezvényein, szakmai fórumain, munkájával támogatja azok sikerét.

Vezetése alatt intézményünk dinamikusan fejlődött. Tárgyi feltételrendszerünk épületeink tetőtereinek beépítésével, a kapott tantermek korszerű eszközökkel való berendezésével bővült. Irányításával elsők között vezettünk be a szakképzésbe minőségirányítási rendszert az 1996/97 tanévben az EFQM alkalmazásával. A rendszer megfelelő működtetése tette lehetővé, hogy később a Comenius 2000 II. intézményi modelljét valósíthattuk meg. 2002. évben a Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton elismerő oklevelet kaptunk.

Intézményünk élen járt a szakképzés megújítását célzó új képzési formák bevezetésében. 1991-2005 között a svájci szövetségi kormány támogatásával jelentős képzési, létesítményi és tárgyi beszerzési fejlesztéseket koordinált. Ezeknek keretében közel 30 szakember továbbképzése valamint egy iskolai videó-labor és taniroda kialakítása történt meg. Részesei voltunk mindkét világbanki fejlesztésnek, a gépészet/fémtechnika szakmacsoportban több tananyag kidolgozását intézményünk munkatársai végezték. A fejlesztésekhez kapcsolódóan intézményünk dolgozta ki a műszaki üzletszervező szak szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint központi programját.

Rendszeres támogatója és résztvevője volt a nemzetközi szakképzési együttműködés különféle formáinak. 1993-ban elvégezte Bernben a Schweizerische Institut für Berufspädagogie szakkurzusát. 1991-2000 között több alkalommal részt vett a németországi Sonnenberg Kreis őszi szemináriumain. 1994-2001 között koordinátora a cseh-magyar-német szakképző intézményekből álló International School Association-nek, 2001-től pedig az INCONET nevű cseh-magyar-német-lengyel-szlovák szakképző intézmények részvételével működő társulás igazgató tanácsának tagja. Vezetése alatt az Andrássy Gyula Szakközépiskola dán, osztrák, romániai és szlovákiai bilaterális kapcsolatokat is kiépített.

Mihalik László az egyik motorja volt a 2004. évi TISZK pályázat miskolci kidolgozásának, jelentős szerepe van abban, hogy létrejöhetett a Miskolc-Térségi Integrált Szakképző Központ. A kompetenciaalapú modulrendszerű képzés bevezetésében is úttörő szerepet játszottunk, 2006 szeptemberében elkezdtük a gépgyártástechnológiai technikus és a marketing- és reklámügyintéző képzéseket is.

A szakképzés felnőttképzési területén is jelentős eredményeket értünk el vezetése alatt. Akkreditált felnőttképzési intézményként a CNC forgácsoló, az eljárás szerinti és minősített hegesztő, valamint a könnyű-és nehézgépkezelő szakterületeken a régió egyik meghatározó felnőtt-képzője vagyunk.

Mihalik László 20 éves igazgatói munkássága után 2011 júniusában nyugdíjba vonult, az Andrássy új igazgatója Kovács János a volt általános igazgatóhelyettes lett.

Kovács János 2011- 2015

Magyar nyelv és irodalom - történelem - filozófia szakos középiskolai tanár, terület- és településfejlesztő menedzser, közoktatási vezető. 1970-74 között az iskola diákja, 1979-től tanára. 1991-2011 között az iskola általános igazgatóhelyettese. Érdemes és eredményes munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést 1994-ben vehette át. Tagja a Magyar Szakképzési Társaságnak. 1993-ban a svájci Schweizerische Institut für Berufspädagogik, 1998-ban az ír Fórás Áieseanna Saotheáir iskolavezetői képzéseit végezte el. 1993-1997 között kidolgozta a Műszaki üzletszervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, amelyet 1998-2000-ben a Piacorientált Szakképzés-fejlesztési Projekt keretében fejlesztett tovább. 2005-től emelt szintű érettségi javító - és vizsgaközpont vezető, emellett az intézmény középszintű érettségi vizsgáinak is irányítója. Az iskola 2009-től "Kiváló Érettségiztető Vizsgahely." 1992-től a Gépipari Technikusképzésért Alapítvány titkára, s ennek révén nagymértékben elősegítette az Andrássy Gyula Szakközépiskolában folyó oktatás-nevelés személyi-tárgyi feltételeinek, fejlődését és kiváló tanulóink jutalmazását.

Célok, feladatok, jövőkép - részletek az igazgatói pályázatból
"Az elkövetkező vezetői ciklusban az Andrássy Gyula Szakközépiskola jövendő igazgatójára számos olyan feladat vár, amely az intézmény eddigi története alatt nem fordult elő. A nagy jelentőségű iskolajubileum mellett, döntő fontosságú az iskola új fejlődési- történeti szakasza feltételeinek kialakítása. Ez, - figyelembe véve a szakképzés országos és a helyi feltételeinek várható alakulását - paradigmaváltást fog jelenteni az Andrássy Gyula Szakközépiskola számára. Új alapfeladatok, szervezeti feltételrendszer és új helyi, regionális és országos-nemzetközi kihívások várnak az intézményre és vezetésére. Ritkán adódó, nagy, nehéz, de a méltó és elhivatott, az általa irányított szervezettel élő, szoros, elmélyült szakmai-emberi kapcsolatban-együttműködésben levő vezetés számára vonzó kihívás. Hiszem, és bízom benne, hogy a megbízandó új igazgató, a 2011/2012-es tanév kezdetén felálló új iskolavezetés, és a feladatok megoldásában a változások iránt elkötelezett és nyitott nevelőtestület kölcsönös érdekek által is megerősített együttes munkája sikeres választ ad a nagy jelentőségű kihívásokra."

Igazgatói munkásságának első eredményei közé sorolható az Andrássy Gyula Szakközépiskola és a Bosch együttműködése.

Részlet az iskola honlapjáról
"Az Andrássy Gyula Szakközépiskola 2011. augusztus 31-től a Robert Bosch Energy and Body Systems kft. és a Robert Bosch Power Tool Kft. hivatalos képzési partnere. Ennek az együttműködésnek az alapján 2012. szeptember 1-jén indul be iskolánkban a mechatronikai technikus érettségi utáni szakképzés, illetve a gépgyártó-sori gépkezelő szakmunkás 3 éves képzés a 9-11. évfolyamon. "Az ipar fő eszköze az ember. Nem az anyagi ereje, mely napjainkban erőművek által pótoltatik, hanem értelmi tehetségei által." Így szól Eötvös József, az 1848-as első felelős magyar kormány kultuszminiszterének gondolata az ember tehetségéről, értelmi ereje hasznáról. Arról, ami a szellemben lakozik, s amely sokkal több a látványos, fizikai, vagy anyagi módon megmutatkozó erőnél. Ilyen értelemben valóban "eszköz" az ember: a tudás és a tehetség pedig haszonra váltható nemzetgazdasági mérőszám. Ezért minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a szakmai tudásra, a jól képzett szakemberre. Ezért túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Bosch-sal létrejött együttműködés az eötvösi gondolatok valóra váltását jelenti. A jelen tanév ennek a kooperációnak az előkészítést is magával hozza. Gondolom, minden dolgozni akaró és értelmes életet élni kívánó fiatal számára egyértelmű ennek az együttműködésnek az üzenete: piacképes tudás, jó szakma, színvonalas munkahely, átlag feletti jövedelem. Bízom benne, hogy ezzel a különleges pálya- és szakmai lehetőséggel élni tud minden ambiciózus diákunk és munkatársunk.... Kovács János igazgató"

 

Iskolánk tanárai 1912-1945



Kissházy Béla igazgató, tanár 1912 - 1935




Petrányi Miklós tanár 1912 - 1934



Gaál Béla szakoktató 1912 - 1938



Antolik Károly szakoktató 1912 - 1932



Róth Villibald tanár 1913 - 1927



Fekete László szakoktató 1913 - 1955



Upor Endre tanár 1920 - 1942



Vitéz Pataky Tivadar igazgató, tanár  1926 - 1945



Azary Mihály szakoktató 1921 - 1946



Kökény Károly műszaki tanár 1927 - 1969



Rónay Béla szakoktató 1928 - 1934



Herbst Károly műhelyfőnök, tanár 1928 - 1956



Hajós Gyula  igazgató, műszaki tanár 1928 - 1950



Denk Lajos műszaki tanár 1932 - 1964



Somosi Sándor műhelyfőnök 1933 - 1972



Nagy Kálmán tanár 1934 - 1939



Dankó Lajos tanár 1936 - 1939



Balázs Sándor szakoktató 1936 - 1947



Meilinger Dezső  festőművész, tanár  1936 - 1954



Wágner Gyula  szakoktató  1937 - 1944



Csabai Kálmán  festőművész, tanár  1938 - 1955



Donga Sámuel  tanár  1942 - 1974



Hernádi János  műszaki tanár  1943 - 1985



Gelei József  tanár  1945 - 1965

 

    
AZ OLDALT KÉSZÍTETTE: TAKINFO-TAKI.HU EMAIL:TAKINFO.TAKI@FREEMAIL.HU