MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
   Alapítva: 1912 ( Miskolci Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskola )
(személyi jövedelemadó 1%) - NÉV: A GÉPIPARI TECHNIKUSKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - ADÓIGAZGATÁSI SZÁM: 18401736-1-05

BEISKOLÁZÁSI INFORMÁCIÓK

8. OSZTÁLYOSOKNAK

NYÍLT NAPOK - 2017/2018 tanév

  • 2017. október 11.
    10.00 óra
  • 2017. november 9.
    10.00 óra
  • 2017. november 24.
    10.00 óra
    (az Európai Szakképzési Hét keretében)
  • 2017. december 4.
    10.00 óra

4 ÉVES SZAKGIMNÁZIUMI
ÁGAZATI KÉPZÉS
  • 0001 - Gépészeti ágazat

    3 osztály 84 fő

  • 0002 - Informatika ágazat

    1 osztály 28 fő

3 ÉVES SZAKKÖZÉPISKOLAI
KÉPZÉS
  • 0003 - Gyártósori gépbeállító
    3 éves szakiskolai képzés
    1 osztály 24 fő

Feladatellátási hely kódja: 011


ÉRETTSÉGI UTÁNI KÉPZÉSEK

Szakgimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára
1 év alatt megszerezhető
szakképesítések:

CAD-CAM informatikus
OKJ: 54 481 01

Gépgyártástechnológiai technikus
OKJ: 54 521 03


Nem szakgimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára
2 év alatt megszerezhető
szakképesítések:

CAD-CAM informatikus
OKJ: 54 481 01
1 osztály 28 fő
bővebben >>>

Gépgyártástechnológiai technikus
OKJ: 54 521 03
1 osztály 28 fő
bővebben >>>

Mechatronikai technikus
OKJ: 54 523 04
1 osztály 28 fő
bővebben >>>

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ >>>
2018. JÚNIUS 27.

Jelentkezési lap letölthető itt...

Jelentkezési lap letölthető itt...


Érettségi utáni utáni duális szakképzési lehetőséget kínál a BOSCH!
A mechatronikai technikus duális képzés az Andrássyval együttműködve történik >>>

http://kepzes.boschmiskolc.hu/szak-gimnazista-vagyok/jelentkezes


PÁLYAVÁLASZTÁSI NYÍLT NAPOK

2018. április 9. 10,00 óra.

Minden érettségi után, szakképző évfolyamon továbbtanulni szándékozót szeretettel várunk.

ESTI TAGOZATOS KÉPZÉSEK

Miskolci SZC Andrássy Gyula Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája esti tagozaton
az alábbi képzéseket indítja
2017. szeptemberben:

  1. OKJ 54 521 03
    Gépgyártástechnológiai technikus
  2. Szakiskolát végzettek középiskolája
  3. OKJ 35 521 01
    CNC gépkezelő szakképesítés-ráépülés
    bővebben >>>

Az esti tagozatos képzésekről
bővebben >>>


Jelentkezési lap letölthető itt...

Jelentkezési lap letölthető itt...

Felnőttoktatási felelős,
felnőttképzési vezető:

Pető József

e-mail címe: peto@agysz-miskolc.hu tel.: +36/46/412-444

ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI
KÉPZÉSEK

bővebben >>>

ANDRÁSSY GYULA

Andrássy Gyula lovas szobrának leleplezése a Kossuth téren
2016. szeptember 13-án


Gál Mária és Russu Tibor: A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család nyomában...

megtekintem >>>



ANDRÁSSY GYULA
(1823. március 8. Oláhpatak - 1890. február 18. Volosca) Apja, Andrássy Károly (1792-1845) Széchenyi kortársa, s egyben az 1820-as években kibontakozó magyar liberális ellenzéki mozgalom tagja volt. 1825-től valamennyi reformországgyűlésen részt vett. Kossuth egy ideig az ő feleségének, Szapáry Etelkának a birtokán volt ügyész. Előfizetője volt Kossuth Törvényhatósági Tudósítások című kéziratos lapjának, a Széchenyi - Kossuth - vitában Kossuth pártját fogta s belépett a Kossuth által alapított Védegyletbe is. Négy gyermeke született: Kornélia (1820-1836), Manó (1821-1891), Gyula és Aladár (1827-1903).

ANDRÁSSY GYULA IFJÚ ÉVEI

Gyula, a középső fiú a Gömör és Kishont vármegyei Oláhpatakán (más források szerint Tőketerebesen, egy Andrássy Gyula életét kutató szlovák történész szerint Kassán) született 1823. március 8-án. Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Ezt követően tanulmányútra indult: Franciaországban, Angliában és Spanyolországban járt. Hazatérése után bekapcsolódott a közéletbe.
Nagy hatással volt rá Széchenyi István, részt vett a Tisza szabályozási terveinek munkálataiban. Andrássy Gyula már ekkor ragyogó tehetségével tűnt ki. Széchenyi István azt mondta róla, hogy minden lehet belőle, még Magyarország nádora is. A jóslat majdnem bevált, és a jóvágású fiatalember fényes pályát futott be. 1845-ben, liberális politikai eszméiből következően is, családja más tagjaival együtt részt vett a Rimamurányi Vasgyártó Társaság megalapításában (Ózd és Dernő kohói, Murány stb. ércbányák). A gyorsan fejlődő Társaság szállította a Lánchíd vasszerkezeti elemeinek jelentős részét, majd a szabadságharc alatt a honvédsereg kézifegyvereit gyártották. Első politikai felszólalását Zemplén megye közgyűlésén, 1844. szeptemberében mondta el. Politikai orientációját jelzi, hogy 1845-46-ban több cikket írt a Pesti Hírlapba. 1847. október 14-én Zemplén megye követévé választották.
Andrássy Gyula tekintélyét jelzi, hogy az országgyűlésen az ellenzék szűkebb tanácskozó testületének tagja lett olyan személyek mellett, mint Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Batthyány Lajos gróf és Teleki László gróf. Andrássy országgyűlési felszólalásaiban mindannyiszor az ellenzék radikálisabb szárnyának álláspontját képviselte és védelmezte. Amikor a kormányzat 1848. január-februárjában látszatengedményekkel megpróbálta megbontani az ellenzék egységét, Andrássy hevesen támadta az adminisztrátori rendszert.

A SZABDSÁGHARC IDŐSZAKA

1848. március 15-én Andrássy Gyula is tagja lett az alsótábla Bécsbe utazó küldöttségének. Miután a küldöttséggel együtt visszatért Pozsonyba, részt vett a törvényjavaslatok vitájában. 1848. április 22-én István nádor Zemplén megye főispánjává nevezte ki a 25 éves ifjú politikust. A népképviseleti országgyűlésen már a felsőház tagjaként vett részt. Július 5-én a felsőház végleges jegyzőjévé választották. Szeptember elején visszatért Zemplén megyébe és a hónap közepéig ott is maradt. Szeptember végén megjelent a dunántúli magyar fősereg velencei táborában, s a 29-ei pákozdi csatában parancsőrtisztként vett részt. Amikor a horvát hadsereg balszárnya megtámadta a magyar jobbszárnyat, e támadást többek között az Andrássy által a hadközépről áthozott honvédüteg tüzelésével sikerült visszaverni. Móga János altábornagy, fővezér jelentésében külön kiemelte Andrássy Gyula érdemeit. Októberben kinevezték honvéd őrnaggyá és a zászlóalj parancsnokává. Andrássy alakulata részt vett az október 30-aischwechati csatában, majd a zászlóaljával visszavonult Pozsonyba. Novemberben a zászlóalj parancsnokságát átadta Bethlen Ferenc századosnak, s visszatért a fővárosba.Legközelebb a tavaszi hadjárat során tűnt ismét fel. 1849. április 6-án csatlakozott a főváros felé előnyomuló magyar fősereghez. A fősereggel együtt vonult be Komáromba. 1849. májusában a Szemere-kormány külügyminisztere, Batthyány Kázmér Isztambulba küldte Andrássy Gyulát, hogy a török kormánnyal tegyen lépéseket a cs. és kir. csapatok lefegyverzése érdekében. Ezzel egy időben címzetes ezredessé nevezték ki az 5. huszárezredhez. Andrássy a megbízatás kézhezvételét követően rövid időre megint visszatért a fővárosba, ahol részt vett Buda bevételében. Május végén Belgrádba ment, majd kalandos utazás után, június végén érkezett Isztambulba. A török fővárosban aktív diplomáciai tevékenységet folytatott, bejáratos volt a török kormány meghatározó egyéniségeikhez, s felvette a kapcsolatot az angol és a francia követekkel is. Andrássy Gyulához csak késve, 1849. augusztus 20-án érkezett a hír, hogy Kossuth elhagyta Magyarországot és török földön keresett menedéket, a szabadságharc pedig elbukott. Ekkor várt rá a legfontosabb feladat. A győzelemtől megmámorosodott Oroszország és Ausztria jegyzékben követelték a Portától a területére menekült magyar és lengyel emigránsok kiadatását.
November végén, miután nem vállalta a török kormány feltételeit - a Kis-Ázsiába történő internálást - AndrássyPárizsba utazott, s csatlakozott az ottani emigránsok testületéhez.

AZ EMIGRÁCIÓ ÉVEI

Két évvel később, 1851. szeptember 22-én a pesti Újépület udvarán három kirendelt cs. kir. hadbíró 36 nevet olvasott fel. A felsorolásban ott szerepelt Andrássy Gyula neve is, mint a két évvel korábban levert magyar "lázadás" egyik fontos szereplője. Az ítélet kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra szólt. Mivel az ítéleteket az érintettek távolléte miatt nem lehetett végrehajtani, maradt a szimbolikus kivégzés. A hóhér minden akasztófára egy-egy fekete táblát akasztott, rajta az elítélt krétával írt nevével.
Néhány nap múlva a daliás külsejű ifjú Andrássy Gyulát a párizsi szalonokban mindazon hölgyek, akik a kegyeiért versengtek, csak így emlegették:"Le beau pendu de 1848", azaz 1848 szép akasztottja. 1852 után egyre inkább visszavonult. Katonai tanulmányokat folytatott, a saint-cyri katonaiskolát látogatta, s fogadkozott, hogy fegyverrel fogja visszafoglalni elkobzott birtokait. Felváltva Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Genfben tartózkodott, Svájcban sűrűn találkozott anyjával. Párizsban a szalonokat látogatta, Jérome Napoléon herceggel is összeköttetésben volt. Londonba tanulni, olvasni járt. 1854-ben, Ferenc József házasságkötésekor Andrássy édesanyja a fia nevében amnesztiáért folyamodott, de a kérést elutasították. 1855. végén Párizsban találkozott az ősi erdélyi főúri családból származó Kendeffy Katalin (1830-1896) grófnővel. A találkozásból csakhamar szerelem lett, s Andrássy 1856. július 9-én Párizsban vezette oltárhoz választottját. Házasságukból három gyermek született: Tivadar (1857-1905), Ilona (1858-1952) és Gyula (1860-1929), a későbbi neves politikus. 1857. júniusában Andrássy Gyula ismét amnesztiáért folyamodott, majd ezt megkapva hazatért és letette Ferenc Józsefre a hűségesküt.

A KIEGYEZÉSHEZ VEZETŐ ÚT

A hazatéréssel új korszak kezdődött Andrássy Gyula életében. Az 1859. évi osztrák-francia-piemonti háborúban elszenvedett katonai vereség után megváltozott az udvar Magyarországgal szembeni politikája. 1860. őszén Zemplén vármegye főispánjává nevezték ki Andrássyt, aki - jelezve az udvarral szemben viselt ellenszenvét - azzal utasította vissza a kinevezést, hogy a következő évben összeülő országgyűlésben képviselőként kíván részt venni, s a képviselői állás függetlensége nem engedi meg a kormányhivatal elfogadását. 1861. március 26-án Sátoraljaújhelyen választották országgyűlési képviselővé. Az országgyűlésen a Deák Ferenc vezette Felirati Párthoz csatlakozott. Szónoklataiban többször is hangoztatta ragaszkodását az 1848. évi törvényekhez, és kifejtette, ha Magyarország visszakapná alkotmányát, s kibékülne Ausztriával, a birodalom addigi hódító politikája védelmivé válna. Úgy vélte, a birodalomnak az orosz nagyhatalommal szemben kell a szabadság védőbástyájává válnia. A Deák által megfogalmazott feliratot azonban az uralkodó visszautasította, majd augusztusban feloszlatta a magyar országgyűlést. Négy évvel később, a birodalom külpolitikai kudarcai, valamint a megegyezést kereső Deák Ferenc által írt "húsvéti cikk" hatására az uralkodó 1865. decemberére összehívta a magyar országgyűlést. Andrássy Gyulát ismét Sátoraljaújhelyen választották képviselővé. December 20-án már ő az országgyűlés alelnöke. Köszönő beszédében kifejtette: a nemzet nem azért ragaszkodik az 1848. évi törvények lényegéhez, mert erre történelmi joga van, hanem azért, mert történeti hivatását csak ennek révén tudja teljesíteni. 1866-ban a poroszoktól elszenvedett háborús vereség Bécsben is megérlelte a kiegyezés hajlandóságát. A magyarországi hangulat kipuhatolására maga a császárné, a magyarbarátságáról ismert Erzsébet is Pestre jött. A pályaudvarom a fogadáson megjelent Deák és Andrássy, jelezve, hogy az uralkodó iránt továbbra is bizalommal vannak. Erzsébet császárné Andrássy Gyulával - aki a kószáló pletykák szerint életének nagy szerelme lehetett - 1865. januárjában találkozott először. Erzsébet ekkor 28 éves volt, Andrássy 42 éves. Kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük, de ha később volt is szerelem kettőjük között, ez csupán plátói lehetett. Sohasem voltak egyedül. Ferenczy Ida segítségével rejtjelesen leveleztek a kiegyezés érdekében.
Andrássy Gyula a haláláig Erzsébet legjobb barátja maradt, akire Rudolf trónörökös is rajongó tisztelettel nézett fel. 1866. júliusának közepén az uralkodó fogadta Deákot és Andrássyt. Mindketten a korábbi kormányzati rendszerrel való szakítást javasolták. Deák Ferenc azt ajánlotta, hogy az új kormány élére Andrássy Gyulát nevezze ki az uralkodó, mondván, őt provinciális (gondviselés által küldött) férfiúnak tartja. Július végén Andrássy már a Deákkal közösen készített kiegyezési tervezettel utazott Bécsbe, de csak több hónapos tárgyalások, a poroszoktól elszenvedett vereség és Friedrich Beust birodalmi külügyminiszterré való kinevezése után következett be a nagy fordulat. 1866. november közepén az uralkodó ismét összehívta a magyar országgyűlést, amely januárban ígéretet tett a közös ügyek elfogadására, de azt a magyar kormány kinevezéséhez kötötte.1867. február 17-én Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki Andrássy Gyulát , három nap múlva pedig megtörtént a miniszterek kinevezése is. Andrássy kinevezését óriási lelkesedés fogadta az országgyűlésen. 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták.
Az ünnepségen Andrássy Gyula töltötte be a nádorhelyettesi tisztet, és Simon János hercegprímással együtt ők tették a Mátyás-templomban az uralkodó fejére a koronát. Majd Andrássy a templom presbitériumának közepére lépve harsányan elkiáltotta magát: "Éljen a megkoronázott király!" Az 1851-ben jelképesen felakasztott Andrássy Gyula 1867-ben végleg kiegyezett a magyar szabadság eltiprójával. Azért tette ezt, mert a magyar ügyet magasabb európai nézőpontból szemlélte, és újra rádöbbent a régi reformkori igazságra: a terjeszkedő nagy nemzetek közé beékelt Magyarországnak szüksége van a Monarchiára. De azt is meggyőződéssel vallotta, hogy a Habsburg-monarchia csak Magyarország megbékítésével, a birodalom létével összeegyeztethető magyar törekvések kielégítésével nyerheti vissza nagyhatalmi állását.

MAGYAR MINISZTERELNÖK

Andrássy Gyula miniszterelnökként a politikai élet főszereplője lett. Az 1867. február 17. és 1871. november 14. közötti időszakban a kormányfői pozíció mellett Magyarország honvédelmi- és belügyminiszteri tisztségét is betöltötte. Két generáció vágyait valósította meg, nemzedékére jellemző hivatástudattal és elfogultsággal. A távolság, amely hányatott sorsú hazánkat a Nyugat szerencsésebb sorsú nemzeteitől elválasztotta, négyesztendős miniszterelnöksége alatt, hosszú idő óta először, csökkenni kezdett. Eszményképe az alkotmányosság és a parlamentalizmus volt, ezért természetesnek tartotta, hogy a törvényhozói és a végrehajtói hatalom működését választások útján legitimálja. Kormány újból életbe léptette az 1848-ban elfogadott választójogi törvényt, amely szavazati jogot adott a férfiak egynegyedének. Az ellenvéleményt a parlamentalizmus magától értetődő velejárójának tartotta, s elfogadta az ellenzék gyülekezési és egyesülési szabadságát. A sajtószabadságot komolyan vette: jóllehet gyakran volt céltáblája dühödt támadásoknak, eszébe sem jutott, hogy a más véleményen levőkkel szemben a hatalom eszközeit használja. Nagy történelmi teljesítménye a liberalizmus eszméin nyugvó modern magyar polgári államszervezet kiépítése, a dualizmus megteremtése. Közvetlen kezdeményezője volt a magyar - horvát kis kiegyezésnek (1868), az önálló magyar honvédség megteremtésének. Kormánya vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József hathatós közreműködésével született meg az 1868. évi népiskolai törvény, amellyel elkezdődött a modern állami közoktatás hazánkban. Ekkor fogadta el az országgyűlés az európai viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza nem magyar ajkú lakóinak. A gyors gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtője kormányzati politikájával. Kormányfősége idején kezdődött el Budapest fellendülése, az impozáns iparosítás - többek között a diósgyőri nehézipar kiépülése - , a közlekedés és a kereskedelem modernizálása. Nála jobban senki sem használta ki a magyar miniszterelnök azon jogát, hogy a közös külpolitika irányításában véleményt nyilvánítson. A Bécsben működő nagyköveteknek csaknem olyan tárgyalópartnere volt, mint a közös külügyminiszter. A kritikus helyzetekben nemcsak bírált és tanácsokat adott, hanem messzire tekintő külpolitikai terveket is készített. A dualizmus szilárd híveként - a semlegesség és a kivárás taktikáját szorgalmazva - megakadályozta az Osztrák-Magyar Monarchia belépését a porosz-francia háborúba és meggátolta a trialista törekvéseket. Amikor az 1870-es porosz-francia háború után a Monarchia súlyos külpolitikai helyzetbe került, mert egyszerre kellett számolnia a német sértődöttséggel és az orosz haraggal, mint a Monarchia egyetlen alkalmas politikusát, 1871. novemberében Andrássy Gyulát nevezték ki a közös külügyminiszternek. A Habsburg-monarchia történetében első ízben magyar politikus foglalt helyet Kaunitz és Metternich íróasztalánál. Az egykori halálraítélt ekkora elégtételre aligha számíthatott.

KÖZÖS KÜLÜGYMINISZTER

Andrássy Gyula 1871. novemberétől 1879. október 8-ig töltötte be a Monarchia közös külügyminiszteri tisztségét.
Közben közös külügyminiszter is volt 1871-től 1872-ig, és 1876. június-augusztus között. Külügyminiszterként Bécs hivatalnoki légköre, bürokratikus stílusa idegen maradt számára. Legszívesebben tiszadobi birtokán tartózkodott, innen küldte szűkszavú távirati instrukcióit. Nyolcesztendős külügyminiszterségéből alig maradt fenn néhány saját kezű fogalmazványa. Külpolitikai koncepciójában a Monarchia védőgátat jelentett az orosz cári expanzió útjában. Arra készült, hogy létrehozza az Oroszország ellen irányuló európai összefogást a liberális Anglia és a bismarcki Németország részvételével. A Balkán-félszigeten, a hagyományos osztrák érdekterületen nem hódítani akart, hanem a nemzeti átalakulást kívánta előmozdítani. A félsziget gyámság alá vett kis nemzeteinek is helyet szánt az oroszellenes koalícióban. A nagy külpolitikai terveit egyúttal belpolitikai csodaszernek szánta: azt remélte, hogy a külpolitikai célok közösségével megteremtheti a soknemzetiségű államalakulat politikai egységét. Andrássy Gyulának azonban túl kellett lépnie saját elképzelésein, és felmérve a Monarchia reális, időszerű lehetőségeit, nem valósíthatta meg programját. Annak elkerülése érdekében, hogy a német-orosz közeledés az Osztrák-Magyar Monarchia elleni koalícióvá mélyüljön 1873-ban aláírta ahárom császár szövetségét , amelyben megállapodott Oroszországgal a balkáni érdekszférák elhatárolásában, és szabad kezet adott a cári nagyhatalomnak a Törökország elleni háborúban. Tehát a valós külpolitika nem úgy alakult, ahogyan Andrássy Gyula tervezte. Mindezek ellenére változatlanul hitte, hogy a nemzetközi körülmények egyszer még őt igazolják. Amikor 1877-ben az Orosz Birodalom felrúgta a budapesti szerződést, kialakította az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Anglia oroszellenes együttműködését. Az Angliával közös, Oroszország elleni háborús indítványát a közös minisztertanács ugyan elvetette 1878. januárjában, de aberlini kongresszuson - amelynek összehívása és megtartása külpolitikai tevékenységének legkiemelkedőbb eseménye volt - az "oroszok katonai győzelmét diplomáciai vereséggé" változtatta át. A kongresszuson résztvevő hatalmak megbízásából a Monarchia okkupálta Bosznia-Hercegovinát. Külpolitikája betetőzéseként 1879-ben az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország között megalakította oroszellenes éllel akettősszövetséget , az első európai nagyhatalmi szövetséget.
Az aláírást megelőző tárgyalásokon Andrássy Gyula diktálta Bismarcknak a feltételeket. A Bosznia-Hercegovina megszállása miatt ért politikai támadások következtében, 1879. októberében úgy távozott a közös külügyminiszteri székből, mint az Osztrák-Magyar Monarchia legeredményesebb és legmegbecsültebb államférfija.

Hátralévő éveit magánemberként élte le. Büszkén viselte katonai címeit (1871-től magyar királyi honvéd ezredes, 1872-től tábornok, 1878-tól altábornagy, 1889-től szolgálaton kívüli lovassági tábornok) és kitüntetéseit (az Aranygyapjas rend lovagja, a Szent István-rend nagykeresztese). Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Kastélyának ajtaja nyitva állt a kor szabadon gondolkodó írói és művészei előtt. 1890. február 18-án a Fiume melletti Voloscában halt meg. Hamvait a tőketerebesi kastély parkjában helyezték örök nyugalomba.


 

MISKOLCI SZC ANDRÁSSY GYULA GÉPIPARI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

 

OM azonosító: 203060
Feladatellátási hely kódja: 011

3530 Miskolc,
Soltész Nagy Kálmán u. 10.

telefon: +36-46-412444

telefax: +36-46-344500

mail: titkarsag@agysz-miskolc.hu


NÉVADÓNK: ANDRÁSSY GYULA

MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
www.miskolci-szc.hu


Bosch partneriskola


CENTENÁRIUMI HONLAP

(1912 - 2012) 100 ÉVES ISKOLA
2012/2013-es JUBILEUMI TANÉV

SZAKMÁK ÉJSZAKÁJA 2017.04.21.


KÜLHONI MAGYAR SZAKKÉPZÉS TÁMOGATÁSA -
INTÉZMÉNYI PROGRAM

tetejére
© Minden jog fenntartva
Az oldalt készítette, fejleszti és üzemelteti: Takács István (TAKINFO-TAKI.HU) E-mail: takinfo.taki@freemail.hu